A cukorbetegség felosztása

Két alaptípusát különböztetjük meg, az 1-es és 2-es típusú cukorbetegséget. Az 1-es típusú cukorbetegségelsősorban gyermek és ifjúkorban alakul ki, legtöbbször viharos tünetekkel. A szervezet nem termel inzulint, ezért a betegnek feltétlenül inzulin injekcióra van szüksége. A 2-es típusú cukorbetegség főként felnőttkorban jelentkezik, de tizenévesek körében is egyre gyakrabban találkozunk vele. E betegség kialakulásáért nagyrészt a külső környezeti tényezők a felelősek.

Ezek: helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód és a kettő eredményeként jelentkező kövérség. A rendellenesség abból adódik, hogy a szervezet nem tud elegendő inzulin termelni, vagy az inzulin nem tudja hatását megfelelően kifejteni. Ennél a típusnál főleg testmozgással, diétával és vércukorszintet csökkentő tabletták alkalmazásával lehet a vércukorszintet a kívánt szinten tartani.

A cukorbetegség étrendje

Szeretnénk, ha minél több cukorbeteg számára világossá válna, hogy a korszerű diabéteszes étrend ma már gyakorlatilag teljes mértékben megegyezik azzal, amit egészséges táplálkozásként tartunk számon. A továbbiakban ennek megismerésében és gyakorlati megvalósításában kívánunk segítséget nyújtani.

Az étrendi kezelés célja

• ideális testsúly elérése és megtartása
• közel normális vércukorszintnek és vérzsírszintnek elérése
• magas és alacsony vércukorértékek elkerülése
• szövődmények kialakulásának megelőzése illetve késleltetése

Az étrendi kezelés főbb szempontjai

• egyénre szabott energia-bevitel
• gyakori kisebb étkezések (5-6/nap), étkezési ritmus kialakítása, a tápanyagbevitel és a terápia összehangolása
• a fehérje- zsír-szénhidrát energia %-os aránya megfelel az egészségeseknek javasolt 15-30-55%-os megosztással
• étrend koleszterin tartalma 250-300 mg
• rost gazdag
• lassú és gyors szénhidrátok megfelelő alkalmazása
• vitaminok, nyomelemek, ásványi sók

Mindezek elsajátítása megoldhatatlan a tápanyagtáblázat használata nélkül. Kezdeti időszakban célszerű vezetni diétás naplót, mérésekkel és számolásokkal kialakítani az étrend összeállításában szerzett rutint.

Az étrend energiatartalma

A normál súlyú cukorbeteg étrendjének energiatartalma annyi legyen, amennyit a testsúlyának, fizikai állapotának, munkaképességének fenntartására igényel.

A testsúlyfelesleggel rendelkezők részére az elhízás mértékétől függően az étrend energiaszegény. Általában célszerű az 140-1600 kalória tartalmú fogyókúra tartása, de szüksége esetén a kezelőorvos elrendelhet ennél szigorúbb 1000-1200 kalóriájú étrendet is. A fogyókúra esetén is az egészségeseknek javasolt irányelvek a mértékadók, mennyiségileg korlátozva. Gyakori hiba, hogy csak az orvos által megállapított szénhidrát mennyiségekre figyelnek, az étrend energiatartalmát figyelmen kívül hagyva. Pedig pl. 180 g szénhidrát tartalmú étrendet lehet 1300 kalóriával, de akár 500 kalóriával is összeállítani. Testsúlyfelesleggel rendelkezőknek párhuzamosan kell figyelni az étrend szénhidrát és energiatartalmára.

Étkezések gyakorisága

A napi kalória és ezen belül a szénhidrát mennyiséget 5-6, esetleg még ennél is kisebb étkezésre érdemes elosztani nagyobb vércukor ingadozások elkerülésére. Ajánlatos, hogy az étkezések kb. 2,5-3 óránként kövessék egymást. Az étkezés fogalma itt azt jelenti, hogy minden olyan étel (pl. gyümölcsök) vagy ital is (tej, gyümölcslé) amely energiát ad a szervezetnek, étkezésnek számít. Egészséges emberek általában csak azt számítják étkezésnek, amit megterített asztal mellett fogyasztanak el.

Az étkezéseknél elfogyasztott szénhidrát mennyisége nem egyforma. Mivel az inzulinérzékenység napszakos ingadozást mutat, étkezések közül „legbőségesebb” az ebéd, ezt követi a vacsora, s főétkezések közül a legkisebb szénhidrát tartalmú a reggeli. A közti étkezések általában 15-20 g mennyiséget tartalmaznak. Az inzulinnal kezelt cukorbetegeknél nagyon fontos, hogy az első étkezés a reggeli inzulin beadásához igazodjon. Az utóvacsora megfelelő időben való elfogyasztására is célszerű odafigyelni. Fokozott fizikai igénybevétel esetén esetleg plusz étkezés beiktatására lehet szükség az étkezések közti idő lerövidítésével 1,5-2 órára.

Az étrend tápanyag összetétele

Az étrenden belül a fehérje- és zsír aránya megfelel az egészségeseknek javasolt mennyiséggel; tehát a diéta zsírszegény és fehérjében relatíve „korlátozott”.

A fehérjék korlátozása nem fehérjeszegénységet jelent, hanem a szervezet számára szükséges fehérje bevitelt, de nem többet. A többlet fehérje ugyanis energia és zsír többletet is jelent, mely kedvezőtlenül alakítja az étrend tápanyag összetételét. A veseszövődmény kialakulását gyorsítja.

A zsírszegény, mint az egészségeseknél is, érrendszeri problémák megelőzésének egyik eszköze. Azoknál pedig, akiknél ilyen problémák fennállnak, fontos, hogy állapotuk tovább ne romoljon. A zsiradék szegénység-fogyókúra esetén- az energia megszorítás egyik lehetősége is.